Milyen következménye lehet annak, ha egy emlőrákban megbetegedett egyénnél beigazolódik a rákkeltő, patogén BRCA1 vagy BRCA2 mutáció?

Az információ jelentősen, és több ponton befolyásolhatja az ellátást

1. A műtét megválasztása
   A patogén BRCA mutációhordozó egyéneknél a genetikai hajlam miatt nagyobb a veszélye újabb elsődleges (nem áttéti) emlődaganat jelentkezésének. A második emlőrák akár az először érintett mellben, akár az ellenoldaliban jelentkezhet. Ezért egy következő emlőrák veszélye szempont lehet a mellműtét típusának megválasztásában. A teljes mell eltávolítása (masztektómia) már az első műtét alkalmával ugyanis ezt a veszélyt jelentősen csökkenti vagy teljesen kivédi. Az sem másodlagos, hogy a radikális műtét legtöbbször az emlőmegtartóműtét után szükséges sugárkezelést is feleslegessé teszi.

2. A műtét előtti vagy műtét utáni gyógyszeres kezelés megválasztása
   A tapasztalat szerint patogén BRCA mutáció esetén az általában alkalmazott kemoterápiánál (taxán-antraciklin) hatékonyabb egy más típusú kemoterápia (platina készítmény), melyet érdemes kihasználni, ha ismertté válik a géneltérés. Evvel a BRCA mutáció hordozó betegcsoportban jobb eredmény érhető el, mint a hagyományos kemoterápiával.

3. A gyógyulás esélye
   Több vizsgálatban értékelték a gyógyulás esélyét patogén BRCA mutáció jelenléte esetén, és azt találták, hogy pusztán a génhiba jelenléte sem ne javítja, sem nem rontja a kimenetelt, azt alapvetően a daganat típusa és stádiuma határozza meg.

4. Újabb elsődleges daganat megelőzés: gondozás (szűrés, profilaktikus műtétek)
   Ha ismert a veleszületett génhiba miatti daganat hajlam, olyan óvintézkedéseket lehet tenni, amely vagy a megelőzést (úgynevezett elsődleges prevenció), vagy a korai, gyógyítható stádiumban történő felismerést, diagnosztizálást (daganat szűrés) szolgálja. Így egy újabb emlőrák kialakulásának veszélyét gyakorlatilag teljes mértékben megszünteti a mellek (profilaktikus) eltávolítása, akár azonnali helyreállító műtéttel. Ugyanígy, a petefészkek méhfüggelékkel együtt történő eltávolítása a petefészekrák megelőzését szolgálhatja. Természetesen ezek a drasztikus műtétek csakis részletes konzultáció és alapos megfontolás után jöhetnek szóba, illetve tekintetbe kell venni az előnyök és hátrányok mellett a családtervezési szempontokat is.
   A szűrés személyre szabott módon ugyancsak fontos lehetőség. A legjobb megoldást nyújtó emlő diagnosztikai módszert az emlő diagnoszta szakember (mammográfus) határozza meg.

5. A kezelés megválasztása előrehaladott/áttétes betegségben
   Örökletes BRCA mutáció esetén az emlőrák gyógyszerérzékenysége más, mint a szövettanilag hasonló, de ilyen mutációt nem hordozó eseteknél. Ezt a különbséget, mely eredményesebb gyógyszeres kezelést biztosít, feltétlenülérdemes kihasználni. Mit is jelent az eredményesebb gyógyszeres kezelés? Mindenekelőtt egy új gyógyszercsoport alkalmazásának lehetőségét. Ez az úgynevezett molekuláris célzott kezelést nyújtó gyógyszercsoport, az úgynevezett PARP inhibitorok csoportja, a daganat genetikai sérülékenységét használja ki. Európában egyelőre két hatóanyag vár bevezetésre, az egyik az olaparib (Lynparza®, AstraZeneca) és a talazoparib (Talzenna®, Pfizer). A PARP inhibitorok sikeres alkalmazása újabb lökést adott az új molekuláris célzott kezelések fejlesztése terén, számos új eljárás áll jelenleg is tesztelés alatt.
   A daganat genetikai sérülékenysége miatt egyes kemoterápiás szerek is rendkívül hatékonyak, vigyázni kell azonban, hogy a legjobb eredmény érdekében a kezelési folyamat melyik pontján alkalmazzuk. A genetikai teszt eredménye tehát mindenképp alapvető kiindulási pont a kezelés megtervezésekor amennyiben a nemzetközi ajánlásokban is megfogalmazott ismérvek alapján felmerül a genetikai hiba jelenléte.

6. Terhesség, gyermekvállalás
   Általános nézet, hogy a terhességvállalás, szülés nem rontja a gyógyulás esélyét emlőrákos megbetegedés esetén. BRCA mutáns esetekben sem igazolták a terhesség, szülés kedvezőtlen hatását a betegség kimenetelre. Ha azonban megelőzésként felmerül a petefészkek eltávolítása, a gyermekvállalást lehetőleg 35 éves kor előtt javasolják.

Az NCCN ajánlása emlőrákban megbetegedettek BRCA vizsgálatára